A salátáról
A kerti saláta az egyik legkorábban termesztett növényünk, népszerűsége napjainkig töretlen. Nincs is finomabb, mint a friss, ropogós közepű fejes saláta akár csak egy tojásos nokedli kísérőjeként! Elkészítésének számtalan változatával találkozhatunk, idézzünk most egyet gróf iktári Bethlen Zsuzsánna, egy 18. századi erdélyi nemesasszony recepteskönyvéből!
A Misculántia saláta provance-i eredetű vegyes saláta, melynek összeállításához minden kikerült az egykori grófné kertjéből.
„Igen szép gyermekded salátát, sálya levelet, fodorminta levelet, pujpunellát (pimpinella=ánizs), borágót, petreselyem levelet, turbolyát, tárkonyt, kömény levelet, és a’mi füvek hozzá illenek, és mint az egyéb salátát jó bor eczettel, sós fa olajjal (olíva olaj) öntsd meg, és felyül az borágó virágával hintsd bé, jó tiszta saláta a’ki szereti, ha akarod felyül nád mézzel trágyázd meg.”
Ez a különleges saláta ünnepi hozzávalója lehet bármilyen sültnek, de ha a fejes salátából hirtelen csak valami egyszerű ételt készítenénk, forduljunk a paraszti konyha népszerű fogásához:
Öntött saláta
Süssünk zsírjára egy kevés füstölt szalonnát, majd tegyünk hozzá nagyobb darabokra vágott fejes salátát. Ne fonnyasszuk meg, hagyjuk kissé ropogósra! Borsozzuk meg, ha szükséges sózzuk, végül öntsük nyakon tejföllel, és egyet még rottyansunk rajta.
