A magyar házi gazdasszony
1820-ban jelent meg Pesten a Nagyváthy János által összeállított kötet, mely az élet minden területére vonatkozóan hasznos tanácsokkal látta el a jó gazdasszonyokat, mottójául a következő bibliai idézetet választva:
„A bölcs Asszony építi az ő házát: de a bolond az önnön kezeivel elrontja azt.”
A kerti zöldségekről szólva említi meg, hogy a leveles zöldségek közt első a saláta. Nem lesz nehéz megküzdenünk a régies írásmóddal, talán el is mosolyodunk azon, hogyan változott nyelvünk, és szavaink írásmódja az eltelt időben. A praktikákat azonban ma is érdemes követni, ebben a tekintetben nincs új a nap alatt – persze ha eltekintünk a ki tudja milyen vegyszerekkel nevelt, nagyüzemi előállítású veteményektől.
„Ez a Plánta ha százváltozásokból áll is, mégis tsak két rendre oszlik, úgy mint Nyári és Téli salátára. A Nyárit ősszel, és tavasszal minden holdnapban vetik, és kiplántálják. Nyárban már nints hozzá szerentse, nem is betses. A Téli salátát Szent Mihály hétjében vetik, és Novemberben, vagy a ki akarja Mártiusban vagy sokszor Április elein elplántálja: hamar fejbe megy. Egyik bokor, a másiktól egy lábnyomra legyen: gyakran kell porhálni: de a földet nem kell a levelek közé pergetni, és öntözni nem lehet restelleni. Ezt a négy jegyzést minden saláta fajra nézve szükség megtartani.”
