Már az Árpád-korban kétféle Sopronyt említenek a források, a név a Sopa = karám, fészer, szín jelentésű ószláv szóból eredhet. Templomának létét régészeti leletek igazolják, 15. századi egyházáról pedig arról pedig írásos adatok emlékeznek meg. A török hódoltság idején Gyula várához tartozott, lakosai valahogyan átvészelték a nehéz időket, az adóösszeírások szerint számuk még gyarapodott is. A 16. század végétől aztán nem hallunk többé a településről, a vidék a falutlan mezőháti tanyavilág része lesz. 1723-ban kerül Harrucken János császári élelmezési hadiszállító birtokába, aki itt is szlovák telepesekkel pótolja a meggyérült lakosságot. A környéken lassan alakul ki sűrűbb tanyahálózat, mivel a földeket bérlők nem telepednek le, állandóan váltják egymást. 1952-ben jön létre,  mint önálló település, a mai térkép is feltünteti Tanyasoprony és Békéssoprony részeit.

Települési értékei közé tartozik az 1938-ban épült, Szent István tiszteletére szentelt római katolikus templom, melynek árkádos bejárata fölött a Szent Korona domborműve látható. Határában néhány szép, idős példánya maradt meg az egykori alföldi galériaerdők jellegzetes fájának, a Kocsányos tölgynek, ezek a fák kedvező körülmények között akár 800-1000 évig is élhetnek. Ugyancsak a településen kívül látogatható a Tanyamúzeum, a Tanya 301 szám alatt.